2014. április 19., szombat

Anikó marhapörköltje

Nagypéntek ide vagy oda, ettem egy csöppnyi húst Anikó marhapörköltjéből, egy harit. Merthogy a zöldbableves és a grízes tészta után órákkal sem voltam éhes. De amikor Tibrom elkezdte méretes csapásokkal kanalazni a marhapörköltet krumplival - mit neki böjt, húsnélküliség ezen a Nagypénteken - akkor óhatatlanul és fájdalmasan nyilallt belém, hogy a marhapörkölt úgy tűnik el bendőjében a szemem láttára, hogy egy csöppet sem ettem belőle.
- Meg ne edd anélkül, hogy ne adtál volna nekem egy kis kóstolót - kértem ellentmondást nem tűrő hangon és utolérhetetlenül kedvesen.
A vajpuhaságát és ízét annak az egyetlen barna szószos, piciny marhahúskockának, amely az egész pörköltadagból villahegyre tűzve kiemelkedett, és egy szem főtt krumpli társaságában gyönyörködő pillantásom által kísérve bekapásra csücsörített, nyitódó, a célnak megfelelően immáron nyitott számban landolt, leírni próbálkozni ugyan lehet, de bizton állíthatom, hogy átadni, közvetíteni szinte lehetetlen. Úgy rágtam azt az egyetlen falatot, mintha legalábbis bort kóstolnék és rajtam múlna, hogy melyik bor kapja az év legjobb borának kitűntetését. Járt a falat körbe-körbe a számban úgy, hogy egyetlen ízlelőbimbóm se mondhassa később, nem volt lehetősége részt venni Anikó marhapörköltjének egyetlen falatkájának családi, azon belül is egyéni feldolgozásában. Paprika, só, bors természetszerűleg lehetett benne, talán az oda illő vörösbor sem hiányzott belőle, a többi Anikó titka marad, aki tudósa és ismerője a nála készülő étkek lelkivilágának, valamint azok lelkes fogyasztóinak. Ebből az egyetlen szem marhapörkölt kockából joggal következtethettem az egésznek fantasztikus, felejthetetlen ízére, amit az is alátámaszthatott, hogy megkérdeztem a végén Tibromtól kedvesen és nehezen kikövetkezhetően:
- Na és hogyan ízlett?
- Jó volt - mondta bőbeszédűen.
Megnyugodtam, bár nem voltam izgatott, hogy Anikó marhapörköltje Tibromnál méltó helyre került nemcsak a gyomrában, nálam meg fényévekkel előzte meg a grízes tésztát. Nagypéntek ide vagy oda.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése