Előbb volt a szeretet

Jóval előbb volt Kingi, mint jött kis országunkba Valentin/Bálint, és éppen tizennegyedikét, ezt a február közepi napot próbálták meghonosítani, hagyománnyá emelni a szeretet kinyilvánításának napjaként. Kinginek váratlan szerencséje lett. Szeretetet, odafigyelést, jókívánságokat, ajándékokat kap születésnapja alkalmából, emellett pluszban mindezt egy tágabb körtől Valentin napra.

A szeretet pedig nem törődik nappal, hónappal, évszakkal, alkalommal, személlyel, kicsivel és naggyal, dologidővel, túlterheltséggel és szabadsággal, hideggel és meleggel, közellel és távollal, magassal és méllyel, okokkal, kifogásokkal és magyarázkodásokkal, mert van és kész. S ha egyszer van, akkor általában kikívánkozik, hogy megmutassa magát a gondolaton kívül egy szóval, egy telefonnal, törődéssel, odafigyeléssel, egy pillantással, egy simogatással, egy puszival, egy ölelés sel, egy dicsérettel, egy ajándékkal, egy kis írással bárhol az éterben a nagyvilágban, hogy a maga természetességében okozzon örömöt annak, akit szeretnek, s annak, aki szeret. Mert a szeretet nem tud másképp, csak így viselkedni. És ehhez nem kell születésnap, névnap, Valentin és egyéb nap sem kell, és ígéret sem kell, hogy majd egyszer eljövök, amikor alkalmas lesz, mert ahol szeretet van, akkor az mindig van.
Persze néha, s biztos akad olyan is, akinek nem árt segítségként egy kis emlékeztető.