2017. december 21., csütörtök

Jó kis hely

Nem tudom, de ez lehetne akár nagyon jó is. A mérete jó. A létszám. A hely, ahol van, ami még város és már majdnem nem az. Az ágazat, amely most az egyedüli húzó az országban és stratégiailag kiemelt és rengeteg embernek ad megélhetést. Az emberi állomány, amely ugyan jön-megy, s amely itt mégsem jöttmentek gyülekezete. A kommunikáció, ha van, és annak nyelvei, amelyek európaiak és közérthetőek. Olyan közepes méretű az egész, éppen jó, kompakt. Ha jól össze- és helyre rázódik, valami jó jön ki belőle, amolyan erős, tartós és versenyképes, és nem híg, felejthető lötty, alján zaccal.

Olyan jó kis cég lehetne, minden adott hozzá. A fentieken kívül a parlagon hagyott benső szürke állomány, amely most vajúdik. Maga magában kínlódja ki kétségeit, félelmeit, világot s céget megváltó gondolatait. Jó esetben egy-két fő összehajol, olykor több is és töri a fejét és megrágja a problémákat, megszüli a lehetséges megoldásokat, közben sokszor ötletel a világba és általában sehova se jut. Napi feszültségét vezeti így le és a holdat ugatja jobb híján, mert senki kompetens meg nem hallgatja a mondandóját.

Ezzel a sok katyvasszal is pont megfelel ez a hely, ahonnan naponta menekülnénk, ha igazán akarnánk, s ha nem kötne ide valamiféle láthatatlan kapocs, mely a hűség, az irracionalitás, az örök reménykedés, a remélés, az akarás, a szeretet vegyes elegye, a kötődésé meg a hité, hogy majd egyszer sokkal jobb lesz.

Olyan hely lesz, ahol virtuálisan és fizikailag is rend a rend. Ahol megvan a helye mindennek: embereknek, eszközöknek, gépeknek, beépülőknek, félkészeknek, anyagoknak, folyamatoknak, viszonyoknak, a legutolsó szögnek. Ahol, ha csukott szemmel is megyünk végig egyik helyen, meg a másik helyen, mindent a helyén találunk, megtalálunk. Ahol értelmes a munka és hatékony és eredményes. Olyan hely, amelyben nagyjából biztosak lehetünk, hogy meglesz holnap, holnapután, a végét nem látni, meddig.

Ezen az éppen jó helyen jó kis csapat működik. Megélt már vihart, földrengést, egyet és mást, se szeri se száma történéseknek, elmenéseknek, visszafordulásoknak, erre meg arra meg amarra meg ellenkező irányba menéseknek, kapkodásoknak, zűrzavarnak, fejetlenségnek.

És mégis áll a jó kis cég, mely erősebbnek, bölcsebbnek bizonyult eddig a sok átélt hülyeségnél, hozzá nem értésnél, agyatlanságnál, amely bérelt, ill. frissen festett falai között számolatlanul burjánzott, mai napig burjánzik.

Olyan jó kis cég lenne, éppen nekünk való. Már most az, csak észre kell a sok zagyvaság alatt, között venni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése